Egyre többet lennénk hajlandóak fizetni a környezetbarát csomagolásokért
A megkérdezettek 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról és csak minden hetedik válaszadó jelezte, hogy a nejlonzacskókat hiányolja, derült ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) idei, a magyarok újrahasznosítási szokásait vizsgáló kutatásából. A fogyasztók pedig akár 25 százalékkal többet is hajlandóak lennének fizetni az újrahasznosítható csomagolású termékekért.
A pandémia alatt visszaesett az újrahasznosítási hajlandóság a lakosság körében, ezért az Italos Karton Egyesülés megvizsgálta, hogyan alakultak az elmúlt időszakban a magyarok szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási szokásai. Továbbá, hogy az italoskarton, mint fenntartható csomagolási forma, hogyan teljesít a többi csomagoláshoz képest, figyelembe véve az egyszer használatos műanyag termékek kivonását hazánkban.
Zöld csomagolás a nyerő
Az eredmények rámutattak, hogy hazánkban a környezetbarát termékek valós alternatívái a kivont műanyagoknak. A zöld csomagolásért a válaszadók többsége 5-10 százalékkal magasabb összeget fizetne, sőt, minden ötödik megkérdezett akár 25 százalékkal magasabb árat is elképzelhetőnek tartana. Az egyszer használatos műanyagok kivonását ráadásul azért sem bánják a magyarok, mivel az alternatívák közül a megkérdezettek közel 65 százaléka a szövet, 13 százalékuk pedig a papír bevásárlótáskát is kifejezetten kedveli. A legkevésbé pedig a műanyag szívószál és a léggömb rögzítő pálcika hiányát érzik a megkérdezettek. A papír népszerűsége például annak is köszönhető, hogy a megkérdezettek 66 százaléka szerint az újrahasznosítható anyagok közül a papírnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ami a válaszadók tájékozottságát is igazolja. Ráadásul tisztában vannak vele, hová kerül a papír az újrahasznosítás során és mi készül belőle.
„Örülünk, amikor ilyen eredményeket látunk, mivel ez azt jelenti, hogy hazánkban egyrészt nagy az érdeklődés a szelektív hulladékgyűjtés iránt, másrészt tájékozottak és egyre tudatosabbak az emberek. Az italos kartondobozok ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint a PET palackoké, ezért is érdemes megfontolni a használatukat” – fűzte hozzá a kutatás eredményeihez Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek közel 90 százaléka hetente ötnél kevesebb italos kartont gyűjt össze otthonában. 2020-hoz képest ráadásul nőtt azon háztartások aránya (59 százalékról 62 százalékra), ahol egy hét alatt kevesebb, mint 3 italoskarton doboz gyűlik össze, talán ez lehet az egyik oka, hogy miért esett vissza a pandémia alatt ezen csomagolások szelektív gyűjtése.
Népszerű a szelektív hulladékgyűjtés
Az újrahasznosítást vizsgálva kiderült, hogy tavaly óta* változatlanul, továbbra is a papírt, így például az italoskartonokat (90%) és a műanyagot (92%) gyűjtik leginkább szelektíven hazánkban, bár a fém és a veszélyes hulladék esetében is fejlődés figyelhető meg. Előbbit például tavalyi eredményekhez képest 8 százalékpontnyival, azaz összesen a megkérdezettek 75 százaléka gyűjti már szelektíven. Érdekes tendencia a hulladékudvarok növekvő népszerűsége, a megkérdezettek közel fele rendszeresen szállítja ide a szemetet, tavaly ez az arány még a 30 százalékot sem érte el.
Ami kiemelendő, hogy a magyarok 96 százaléka lapítva teszi a hulladékot a szelektív gyűjtőbe, ezzel pedig komolyan hozzájárul az újrahasznosítás sikerességéhez. Semmi nem olyan drága, mint a levegőt szállítani az eredeti formájában meghagyott dobozban.
A kutatásról röviden:
Az online kutatás október 8. és november 1. között futott, összesen közel 1000 kitöltött kérdőív érkezett be. A kutatást 25 százalékkal többen töltötték ki, mint tavaly, ami azt igazolja, hogy a magyarokat egyre jobban érdekli az újrahasznosítás témája. A demográfiai adatokból kiderült, hogy a fenntartható életmódot leginkább a városokban élő, 55 évnél idősebb, közösségi médiából tájékozódó hölgyek viselik a szívükön.
Az IKSZ-ről bővebben:
Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés az italos kartondobozok szelektív hulladékgyűjtését szorgalmazza és népszerűsíti Magyarországon a környezetvédelem, az értékes alapanyagok újrahasznosítása és az energiatakarékosság érdekében immár 18 éve.